Massys

 Quentin Massys: Össze nem illő pár, 1525

Szeretem Massyst. Hosszasan lehet bámulni és tanulmányozni a képeit. A groteszk meg úgysem állt tőlem távol soha. Amilyen durva és kíméletlen, máskor olyan finom és elegáns. Annyira jó, hogy kedvencet se tudok tőle választani. Így aztán a poszt címével sem bajlódtam sokat. Nem mintha máskor meg akkora megerőltetésekre vetemednék…

Reklámok

Groteszk

goya_old-man-on-a-swing-1824_28

Francisco Goya : Hintázó öregember, 1824-28

Titus Groan

peake

Máris nekiláttam egy újabb darabnak, semmi pihenés, mert már alig vártam, hogy megismerkedhessek egyik legújabb szerzeményemmel. Mervyn Peake Gormenghast-trilógiájának első kötete, a Titus Groan alig pár hete jelent meg először magyarul.

Szokás ezt az igazán különös regényt fantasyként aposztrofálni, de csak ezért biztosan nem jutott volna eszembe, hogy kezembe vegyem, nem vagyok ugyanis a műfaj elkötelezett híve. Lehet tőlem akár fantasy is, persze, nem feltélenül műfajok szerint válogatom meg az olvasmányaimat. Meg aztán az első negyven oldal tapasztalatai alapján nyugodt szívvel mondhatom, hogy ilyen alapon akár Hieronymus Bosch festményeit is nevezhetnénk a fantasy műfaj remekeinek. Az első fejezetek konyhai jelenetét pedig – mit jelenet, panoráma! –  akár id. Pieter Bruegel is megirigyelhetné. Groteszk a végtelenségig. És nem is lehetne más, mint angol.

Hihetetlenül jók a figurák is, nagyon szemléletesek, szinte rajzfilmszerűek. Ez nem is lehet véletlen, hiszen Mervyn Peak egészen kiváló képzőművész is volt, kitűnő illusztrációk kötődnek a nevéhez. Lásd legfölül!

Azon jóslatokból pedig, hogy az első ötven oldal, a barokkos körmondatok vagy az “idegesítő aprólékosság” kedvemet szeghetné, egy szó semi igaz. Valódi csemege ez a szöveg, mondom mindezt persze úgy, hogy mit sem sejtek arról, mennyiben könnyíti meg a dolgomat a fordítás, és milyen buktatókat rejthet az eredeti írás. Meg aztán az se biztos, hogy irodalmi ízlésemet tekintve normális vagyok…

Mervyn Peake: Titus Groan, Gormenghast-trilógia I. rész, Alexandra, 2008.

(fordította: Bakonyi Berta)