Kreatív díj

Díjat kaptam Makka barátosnémtól, amit ezúton is hálásan köszönök, viszont félek, hogy nem kifejezetten érdemlem meg. Például mert időtlen idők óta nem is írok. Nincs miről vagy valami ilyesmi. Így viszont tényleg rávisz a szükség.

A díjazott nemes feladatai a következők, az enyémek is:

  1. Meg kell köszönnöm a díjat.
  2. A logót ki kell tennem a blogra.
  3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam.
  4. Írnom kell magamról hét dolgot.
  5. Tovább kell adnom hét embernek.
  6. Be kell linkelnem őket.
  7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy értesüljenek a díjazásról.

A legnehezebb a hétfelé továbbítás lesz. Van ennyi blog összesen? Keményen kell dolgoznom az ügyön, nem vagyok rendszeres blogolvasó. De addig a hét dolog magamról. Bár lenne ennyi fontos vagy legalább érdekes dolog, amit közölhetnék! Nem válogatok, nem mérlegelek, ami először eszembe jut, azt írom, messze nem biztos, hogy ezek a legfontosabb vagy a rám legjellemzőbb dolgok. A vicces az lenne, ha egyszer a barátainkkal vagy jó ismerőseinkkel írathatnánk magunkról ilyen hetes-nyolcas listákat… na az izgi lenne nagyon!

Néztek már férfinak, igaz, nem élőben, hanem internetes fórumokon, de néztek és nem is egyszer. Vélhetően az olykor kissé cinikus, kötekedésektől sem mentes stílusom az oka. Vagy hogy bizonyos emberek nem gondolják, hogy nők is szoktak határozottan vitatkozni és nem feltélenül csak a legrfrisebb körömlakk trendekről… Ez utóbbit nem akarnám elhinni.

Van két súlyos titkom. Nem szeretem Coelhot és néha zokniban alszom.

Alapvetően van bennem némi hedonizmus, nagyon élvezem és szeretem az emberek társaságát, az evés-ivást, a nevetéseket, a magárt való semmit nem tevés szabadságát, de a fakírságra is van hajlamom: időnként túl sokat tűrök és viselek. Cserébe viszont éppen ez utóbbiért a lelkiismeretesség szobrát sokan rólam mintázzák, naná, meg olyan jó ember is vagyok, hogy szinte fájdalmasan unalmas már, ha mondják.

Gyerekkoromban legalább ötször olvastam el a Mary Poppinst, mindhárom kötetet. Azt hisztem, függőség volt az a javából.

Van egy barátom, akivel nyolc éve levelezek, és még sose találkoztunk személyesen.

Többen mondták már, hogy jó a probléma érzékenységem, dicséretnek szánták, néha azért kételkedem.

Nagymamám szerint kicsi és helyes füleim vannak. Megnéztem, van benne valami. Bár őt ismerve el tudom képzelni, hogy ezzel a kedves mondattal tulajdonképpen sajnálatát fejezte ki, hogy pont egy ilyen fej szorult közéjük. Ilyen nagymamám volt nekem. Az egyik.

És akik kapják… erre még visszatérünk.

Advertisements
Előző bejegyzés
Következő bejegyzés
Hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Makka

     /  2010. április 17.

    Ez a baráti lista tényleg vicces lenne nagyon!
    A Mary Poppins nekem is megvolt ennyiszer, és A két Lotti is.

    Kösz, hogy hajlandó voltál időt szánni erre.:)
    Különben nincs azért kőbe vésve, hány helyre küldözgesd szét…:))

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: