Exceptionally handsome…

A minap érdeklődőtt tőlem kedves barátném, hogy vajon miért nincsenek jó pasik az operaénekesek között, ezen ő már annyit gondolkodott. A kérdés remek, mondhatni: húsbavágó, talán nem is olyan egyszerű, ráadásul vannak. Megnyugtatására közös erővel fedeztük és térképeztük föl alaposan a következő blogot, melyhez hasonló jó szórakozást mindenkinek ezúton is kívánok. Csupa bariton, leginkább izompólóban vagy még inkább anélkül. A választék eléképesztő.

De hogy is van ez?

Ugye legfőképp a tenorokat sztárolják, őket ismeri a nagyközönség, ők az operavilág ikonjai, elsőszámú reprezentánsai. Belőlük meg nagyon kevés van, így aztán statisztikailag nehéz.  Hogy valaki tenor hanggal – ráadásul kivételes tenor hanggal – szülessen és még jó pasinak is, háááát… elég kis eséllyel bír. (Bár történt már ilyen, nem tagadjuk.)

Ezzel szemben a baritonokat meg a basszusokat körülbelül a kutya sem ismeri az operarajongókon kívül, vagy csak kevesüket. Ráadásul az ő hangjuk viszonylag későn a legtündökletesebb, nem huszonévesen, szerepkörük sem a hősszerelmesé: unalmas, öregedő férjekért, féltékenykedő lúzerekért meg nem szoktunk epekedni. Persze vannak kivételek. Az ördögi gonoszok, a szívtelen szívrablók, a zavart lelkü különcök mindig is számíthattak a nők csodálatára, nincs ez másképp a zenés színház környékén sem.

Elvileg is érdekes ez a kérdés, mert hogy az igazán férfias hang ugyanakkor meg éppen a baritonoké (és a basszusoké), a tenorok: kivételek. Szinte természet fölöttiek. Hiszen épp attól (is) különlegesek és hősök, hogy a hangjuk nem átlagos. Valahogy nem igazán emberiek. Így aztán különösen nem azok a főképp a hangjukért imádott, igazán tenor tenorok. Pláne a líraiak. A macsó Cura vagy a rajongott Domingo például egyáltalán nem ez a kategória, mindketten a baritonokhoz állnak közel hangszínben, férfiasabbak is az átlagnál, plusz meglehetősen drámaiak. Talán ezért lehetnek a nők imádatának elsőszámú tárgyai. A legfinnyásabb operamániások viszont fanyalognak, és csak legyintenek, ha róluk van szó: nem kivételes hang az övék, nem áll el a hallgató lélegzete pusztán attól, ha kinyitják a szájukat.      

(Van itt persze egy másik kérdés is ezzel szoros összefüggésben: mennyire a puszta énekhang és mennyire a karizmatikus személyiség, a színészi játék – ne adj Isten a rendezői koncepció – kell álljon egy-egy operaelőadás középpontjában. De ez messzire vezet és tényleg nem értek hozzá. Nem mintha az eddigiekhez értenék, de beszélni kiválóan tudok bármiről.)

Velük szemben a par excellence tenor minden, csak nem férfias a hangjával – más kérdés, hogy esetleg a kinézetével sem -,  ezért aztán szóba se jönnek jó pasiként. Semmiféle szempontból. A jó pasi kategóriája nagyon is földi, materiális kategória, nem pedig valami éteri, angyali, megfoghatatlan ködpára. Az legfeljebb plátói rajongás tárgya lehet, aminek persze megvan a maga helye.  Az egyik az ideál, a másik annak földi mása… vagy valami hasonló. Ez a dolgok elvi megalapozása. Aztán persze lehet, hogy egyáltalán nincs igazam.

És mindemellett még ott a gyakorlat is: a kövér tenor meg a kövér szoprán sztereotípiája. Nyilván van ennek alapja, noha messze nem eszik már olyan forrón azt a kását. De egészen biztos az is, hogy az operában mindig a hang lesz az elsődleges. Nem a színészi képességek, nem a szépség vagy trendi testalkat, még az sem, mennyire szimpatikus, hiteles egy figura vagy mennyire nem az. A hang a teremtő erő,  és egy Pavarotti-kaliberűt soha nem fognak mellőzni azért, ahogyan a “gazdája” kinéz. (Más kérdés, mit engedhet meg magának egy tenor, mert hogy állandó és masszív hiány van belőlük, míg pl. szopránokkal akár Dunát is lehetne rekeszteni, ha nem is tényleg konkrétan…)

Szemelgető. Köztük néhány exceptionally handsome.

Advertisements
Előző bejegyzés
Hozzászólás

25 hozzászólás

  1. Üdv!

    Bevallom, én is a baritonokhoz meg a basszusokhoz vonzódom. Mozart például még tudta, hogy az igazi férfi bariton :D lásd Don Giovanni.

    Amúgy örvendetes, hogy manapság ennyi jóképű bariton van. Az ember lánya tobzódhat. Amúgy ha szexi pasikat akarunk látni operaszínpadon, a Billy Buddot kell megnézni. Ennek a “csinos bariton” típusnak az egyik emblematikus szerepe, ráadásul jobb rendezésekben félmeztelenül rohangálnak a srácok, és ha szerencsénk van, a basszista is szexi, bár nagyon gonosz. Szumós szopránnak nyoma sincs sehol. :)

  2. Celle

     /  2009. május 29.

    Na igen. :-) Nem Gigli angyali hangja az első, amiről csipkés leányszobákban álmodnak a kamaszodó fruskák. (És nem csak azért, mert ritka manapság az a kamaszodő fruska, aki ismeri az operákat, pláne Giglit.)

    Billy Buddról – a félmeztelen megoldásokról – már láttam képeket, de az se kutya, amikor barokk operákban rohangálnak szó szerint anya szülte mezítelenül a népek. Már hogy ugye nyilván nem nálunk, hanem boldogabb vidékein a világnak… :-D És nem csak baritonok!

  3. Nekem két dvd-m van a Billy Buddról, az egyik a 88-as ENO-s verzió, ami gyönyörű, de nagyon prűden van rendezve, és egy osztrák tv-ből felvett bécsi előadás, ahol… hm, na igen. :D Ott azért már van némi erotika. Bo Skovhus mondjuk megteheti, hogy félmeztelenül rohangál. :)

    Barokk operában pucéran? Hát, végül is a többségük ókori sztori, akkoriban meg nem voltak túl erkölcsösek a népek… :D

    Mondjuk a mostani londoni Don Giovanniban is egy szál vörös selyemgatyában van a hős a finálében, a hölgyek nagy örömére. :D

  4. Celle

     /  2009. június 13.

    Egyébként sajnálatos módon a Billy Buddot nem igazán ismerem, de ami késik, nem múlik. :-)

  5. Celle

     /  2009. június 13.

    A legfurcsább témába vágó élményem egy prózai előadáshoz kapcsolódik. Olyan tíz éve lehetett? Az Új Színházban láttam a Homburg hercegét, ami úgy kezdődött, hogy a címszereplő teljesen meztelenül, félhomályban áll a színpadon, háttal a közönségnek, majd elszalad. Sok hónappal később a tévé fölvette és közvetítette az előadást, mikor is megdöbbenve láttam, hogy adtak rá valami hacukát… Tán úgy vélték, a tévében túl erős látvány egy férfi hátsó? :-)

  6. :DDD

    Én már kezdem szokni az iylesmit. Youtube-on láttam Rajna kincsét Londonból, ahol az elején meztelenek a sellők, de mikor Alberich megjelenik, gyorsan magukra kapnak valamit. Illetve meztelenek voltak az Alkonyban is a végén (gondolom, Tomlinson mint Hagen ennek nagyon örült, mert ugyebár birkózik velük), de a meghajláshoz már megint felkaptak valamit… :D

    A Billy Buddot tényleg érdemes. :D Gyönyörű zene, és bár nincsenek benne nők, egyébként minden megvan, ami egy “igazi operához” kell. Még a szerelmi háromszög is. :D

  7. csaba

     /  2009. június 20.

    Jo cikk…:)En egy spinto tenor vagyok es orulok,hogy ennek szulettem.Nem vagyok kover es vigyazni fogok hogy ne is hizzam el…igy aztan remelem szeretni fognak a lanyok…:)bar nincs hiany beloluk most sem…najo viccelek:)Bar vannak jokepu tenorok is pl. Mario Lanza,Jose Carreras,Franco Corelli stb.

  8. Celle

     /  2009. június 21.

    Sieglinde! Nem zavar, ha nincsenek nők. :-) Ahogy az sem szokott, ha nincs igazi szerelmi szál. Verdi általam (jelenleg) legjobban szeretett operáiban sincs – legalábbis nem úgy – mégis milyen klasszak!

  9. Celle

     /  2009. június 21.

    Csaba, igazán örülök, hogy érintetteként megszólaltál. :-) És persze, tudom, naná hogy vannak jóképű tenorok, eszem ágában sincs az ellenkezőjét állítani. Úgyis mindig övék lesz az igazi dicsőség, állhat mindenki a fejére, ha akar. ;-)

  10. Ó, most én is találtam egy csini tenort. Nikolai Schukoff, tegnapelőtt (meg ma) Parsifalt énekli a MüPában. És még az ingét is levette (pontosabban levette róla Kundry).

    Celle: azt nem mondtam, hogy a Billy Buddban nincs szerelmi szál, csak azt, hogy nincsenek nők… *kaján vigyor* Egy hadihajón sok minden megesik…

  11. Celle

     /  2009. június 28.

    Azt valahogy rögtön sejtettem, hogy a Billy Buddban VAN szerelmi szál, nem is tudom, miért és honnan. :-) Túl gyanakvóvá tett, hogy csakis férfiak… Most meg hirtelen az Angelica nővérre asszociáltam, hogy ott meg nem, hiába mindenki nő, de persze az még egy egészen más világ volt. Föl sem merül, hogy száz évekkel ezelőtt ilyesmiről daloljanak a színpadon.

    Egyébként a Peter Grimes nagy hatással volt rám mindig. Szerintem az egyik legfélelmetesebb opera. Tökéletesen “beteg” az egész. Ma este az m1-en meg a Lucretia meggyalázása lesz, bár kétlem, hogy hajnalban nekiállnék bármiféle Brittent is hallgatni. Hol van már olyankor az agyam…?

    Köszi a képeket! :-))) Sajnos idén nem jutottam el a Müpába, de majd jól utánanézek, mi volt ez a vetkőzés. ;-)

  12. Á, semmi rosszra nem kell gondolni, csak a III.felvonásban Parsi kissé tépett ingben jelenik meg a hosszú vándorlás után, Kundry meg hoz neki újat és átöltözteti. :D

    Bár a viráglányok előzőleg majdnem levetkőztették. Volt is enyhe kuncogás. Szerintem nemcsak nekem jutott eszembe a Gyalog galopp meg Sir Galahad a szexmániás nők várában. :D

    A Lucretiát felvettem, de még nem jutottam hozzá, hogy megnézzem.

  13. Celle

     /  2009. július 1.

    Milyen rendes nő ez a kundry… ;-)

    Jaj, nekem Csehovval volt hasonló élményem. :-D A Három nővért néztük a Katonában, és állandóan a Márkus-Haumann-Körmendi – féle paródia ugrott be, nem véletlenül, a paródia szó szerint is átvett egy halom szöveget a drámából. Meg aztán Csehov maga sem állt messze a keserű humortól.

    Ha megnézted, mesélj róla, légyszi, milyen volt! :-) Én már nem veszek föl szinte soha semmit, reménytelen válallkozás. Nem jutok el odáig, hogy meg is nézzem. Szó szerint 10 éves kazzetták hevernek valahol soha meg nem nézett nagyon érdekes műsorokkal, melyeknek sok esetben már a címére sem emékszem…

  14. Jaj, ne is mondd :D

    Nekem igen gyakran jutnak eszembe random dolgok a Gyalog galoppból, Brianből, Macskafogóból.

    Képtelen vagyok bármilyen Artúrkirályos filmet röhögés nélkül megnézni. :D

    A Parsifalban ugyebár az volt az koncepció, hogy a II.felvonásban a színpad fele fekete, fele fehér, és Parsit a viráglányok meg Kundry át akarják csábítani a “sötét oldalra”. Na, több se kellett. :D

    Talán holnap lesz rá időm…

  15. Celle

     /  2009. július 16.

    „Istenem! Ez a két előadás felejthetetlen marad számomra.
    Wagner a Parsifalt erre a teremre, erre a kórusra, erre a zenekarra és mindenekelőtt Maestro Fischer számára írta!”
    Nikolai Schukoff (Parsifal)

    :-)))

  16. Bizony meg is érdemlik a dicséretet. :)

  17. Celle

     /  2009. július 17.

    Tavaly én is voltam, a Siegfriedte és az Alkonyt láttam, tényleg szuper volt. Olyan világszínvonal-érzés. :-) És külön jó volt látni, ahogy Fischer Ádám vezényel. Annyira együtt volt a zenekarral, úgy drukkolt és örült együtt velük!

  18. Én tavaly láttam az egész Ringet. Szívesen megnézném minden évben, de hol van nekme annyi pénzem… márpedig olyan helyre nem veszek jegyet, ahonnan nem látni jól.

    Remélem, jövőre tudok menni Trisztánra.

  19. Celle

     /  2009. július 18.

    A Trisztánra én is gyúrok. :-)

  20. Reménykedjünk, hogy Christian Franzot hívják, és nem valami bömbölős szumóbajnokot. Mondjuk Franz se éppen vékony, de ő még bőven a “belefér” kategória, és ha egyszer színpadon van, úgyis mindent elhitet.

  21. Celle

     /  2009. július 19.

    Na igen! Nem árt, ha más is eszébe jut az embernek, miközben műélvez, mint az illető Trisztán valószínűsíthető EKG-eredménye. ;-)

  22. Hát igen, és az se árt, ha a III. felvonás élvezhető… :)

    Éppen a múltkoriban néztem meg videón a Ponnelle-féle Trisztánt, és egyszerűen gyönyörű volt. Szebb és praktikusabb díszletet nemigen lehet kitalálni.

  23. Celle

     /  2009. július 23.

    Azt én is láttam. Ponnelle valószínűleg mindig is örök darab marad. :-)

  24. Amúgy van neked msn-ed?

    Enyém copandcon(kukac)hotmail.com

  25. Celle

     /  2009. július 24.

    Mostanában nem nagyon használom, inkább a Skype-ot. De katalingyorkos@hotmail.com a címem. Ha jól semlékszem, olyan régen használtam már… de utánanézek, mi is van vele. :-)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: