Mostanában valahogy sosem jutok el az olvasásig, pedig biztosan jót tenne. Nevetséges, hogy még mindig nem értem a Villette végére, pedig ennél “viccesebb” olvasmányt keresve sem találhatnék, ráadásul vár egy jó csomó más is, amit szeretnék végre kézbe kapni. Szeretem az őszt, még az esőt is, nagy kár, hogy nem leshetem itthonról, a szobából, mert [...]
All posts tagged villette
161/5
Elég fáradt vagyok, úgyhogy eltartott egy darabig, míg fölfogtam a feladatot, plusz míg helyükre raktam a számokat. Még mindig a Villette-et nyűvöm, az utóbbi napokban nem jutott rá annyi időm, pedig elég érdekes a szerelmi szál, ami és ahogy bontakozik. Tehát a 161. oldal és az 5. mondat. Újabb problémák: vajon csak a teljes, egész [...]
Posted by Celle on 2009. augusztus 17.
http://csupor.wordpress.com/2009/08/17/1615/
Még még Villette
Még mindig a Villette-en gondolkodom, nem hagyom magam, mert vannak itt érdekes dolgok, amiket nem lehet annyiban hagyni. Mi is a helyzet? Egyes szám első személyben halljuk végig a főszereplőt, gyakorlatilag visszaemlékezésről (fiktív visszaemlékezésről!) van szó, amiből számos dolog következik. Leginkább az, hogy az ő – azaz Lucy Snowe – szempontján kívül nem létezik semmi [...]
Posted by Celle on 2009. augusztus 4.
http://csupor.wordpress.com/2009/08/04/meg-villette-2/
Megtudjuk a tutit – Villette
Végre valaki, aki szép, szimpatikus, szinte tökéletes, ráadásul fiatal. És nőnemű! Vetélytársakról van szó, a főhős-narrátor rajongásig szeretett John doktorának választottjairól, akik még ráadásul unokatestvérek is. Az egyikük Paulina de Bassompierre kisasszony szépen táguló, intellektuális pupillákkal: látszatra törékeny, szinte sápadt és fehér. Vele szemben a már megidézett Ginevra Fanshaw kisasszony viruló rózsákkal és életerővel. Mint [...]
Posted by Celle on 2009. augusztus 1.
http://csupor.wordpress.com/2009/08/01/megtudjuk-a-tutit-villette/
Még Villette
A mai nap jórészt a zakuszka-gyártás körüli teendők jegyében zajlott, de az óriási sikerre való tekintettel kénytelen vagyok újabb idézetekkel sokkolni – legelsősorban – saját magamat. Bele az éjszakába. Ezek a mostani idézetek amolyan igazán lelki, belső dolgokról szólnak, de kívülre helyezve, tárgyiasítva, metaforizálva. A vizsgált és a reflektáló én szinte teljesen szétválik az alábbi [...]
Posted by Celle on 2009. július 25.
http://csupor.wordpress.com/2009/07/25/meg-villette/
Villette-idézetek
Néhányféle nő kommentár nélkül: … a portásnő pedig Rosine Matou, az erkölcstelen, bár nagyon csinos kis francia grisette volt, csélcsap, szeszélyes, felcicomázott, hiú és haszonleső… (…) Az asztalon ült Rosine, csinos rózsaszín ruhában, és egy kis kalapot igazított: kívüle nem volt élőlény a szobában, ha nem számítjuk az üveggömben úszkáló néhány aranyhalat, a cserepes virágokat [...]
Posted by Celle on 2009. július 24.
http://csupor.wordpress.com/2009/07/24/villette-idezetek/
Villette
Egész gyorsan elérkeztem a fent nevezett Charlotte Brontë-regény első kötetének végére, izgalmas a dolog, ebből is látszik. Egyrészt: életemben nem olvastam még ilyen arrogáns regényt. Legalábbis hirtelen nem jut eszembe hasonló. A főhős, az egyes szám első személyben narráló Lucy Snowe, hazájától elszakadva, idegenek közt, egy leányiskola tanárnőjeként tengeti sanyarú napjait. Brit a franciák közt; protestáns [...]
Posted by Celle on 2009. július 23.
http://csupor.wordpress.com/2009/07/23/villette/
Jómagam
A művészet és az emberek érdekelnek leginkább. Szeretek szemlélődni.-
Szerzők
-
Celle
