„Istenem! Ez a két előadás felejthetetlen marad számomra. Wagner a Parsifalt erre a teremre, erre a kórusra, erre a zenekarra és mindenekelőtt Maestro Fischer számára írta!” Nikolai Schukoff (Parsifal) Jövőre Trisztán. (Meg a teljes Ring.) Ez itt ugyan Mehta mester, nem Fischer Ádám, de azért elviseljük. Kevés szebb szerelemes zene van ennél.
All posts tagged tenor
Budapesti Wagner-napok, MüPa
Posted by Celle on 2009. július 17.
http://csupor.wordpress.com/2009/07/17/budapesti-wagner-napok-mupa/
Nessun dorma Michael Boltonnal
Senkisem alhat, senkisem alhat . Szemedre sem jön álom Hideg szobádban árván császár leánya, a csillagokba nézel remélve, vágyva. Titkom nem tudja senki meg, nevem nem mondom senkinek, nem, nem, csak majd ha ajkam ajkadon, füledbe súgom ma hajnalon. S a csókom töri meg az áldott csendet, amíg ölellek. Sápadj el holdfény, távozzál nagy éjjel, mire [...]
Posted by Celle on 2009. március 29.
http://csupor.wordpress.com/2009/03/29/nessun-dorma-michael-boltonnal/
A magyar gyöngyhalász
Ha már crossover, legyen kövér! Évekig éltem tévedésben. Nem tudom szebben mondani, és hát ez is az igazság, teljes szívemből utáltam Bizet az A gyöngyhalászok című, kevésbé ismert operájának nagyon is jól ismert tenoráriáját (Je crois entendre encore), illetve csak hittem én, hogy azt. Megboldogult gyermekkoromban ugyanis unásig lehetet hallani Vámosi János – most már tudom, autentikusnak [...]
Posted by Celle on 2009. január 31.
http://csupor.wordpress.com/2009/01/31/a-magyar-gyongyhalasz/
Juhász Gyula: A Caruso
Mikor Pesten a Caruso, A szívnyúzó amoroso Énekelt, Lipótváros lánya, nője Mind szívgörcsöt kapott tőle, Rémeset. A férfiak persze szidták A pocakos tenoristát, Aki csak Azzal hat, hogy magas Céket Jól kibúgat, jól kibéget, Jól kiad. De fordul a sors kereke, Tenorista is bereked És befagy; Megszökött ma felesége, – Ó irgalom magas Céje El [...]
Posted by Celle on 2009. január 25.
http://csupor.wordpress.com/2009/01/25/juhasz-gyula-a-caruso/
Ilosfalvy Róbert (1927-2009)
Bár már nagyon túltengek, de azért ezt nem hagyhatom szó nélkül. Pár nappal ezelőtt meghalt Ilosfalvy Róbert. Nemes egyszerűséggel neki – és anyunak – köszönhetem az operát, az ő lemezén keresztül fogott meg a műfaj. Az ő hangja és áriái keltették föl az érdeklődésemet, hogy mi is rejtőzik azok mögött a csodás "dalok" mögött, amiket [...]
Posted by Celle on 2009. január 16.
http://csupor.wordpress.com/2009/01/16/ilosfalvy_robert_1927_2009/
A legmagasabbak
Nem szeretem, amikor cirkuszi mutatványosként méregetnek, méregetjük az énekeseket, de el kell ismerni, ez is az operajátszás része. Nem vagyok hajlandó arra sem, hogy megfeledkezzek róla: ez színház, dráma, játszani kell, nem egyszerűen csak énekelni, mint valami gép, amely képes – megfelelő és ritka körülmények között, illetve már ki hogy tudja, bírja – csúcsra járatódni, [...]
Posted by Celle on 2008. szeptember 2.
http://csupor.wordpress.com/2008/09/02/a_legmagasabbak/