De legszebb a futóbab

CARRACCI, Annibale: Babevő (1580-90)

Jókai és Marsala

  A villanyos csengettyű pendülése jelenté, hogy az én ebédem készen van. Egyedül szoktam étkezni. Mint a kutya, aki nem szereti, hogy a tálába más is belehabzsoljon. Ezúttal kettőre volt terítve. Nálam nem szolgált fel semmi cseléd az étkezésnél. Egy automata szekrénybe, mely az asztal mellett állt, emelkedtek fel a szállítógéppel ételek és italok, nekem [...]

Csak erős idegzetűeknek!

Az ínyencségekről jutott eszembe dédanyám egyik szakácskönyve és az itt elkövetkezendő szösszenet. Roppant fontos és gyakorlatias szócikk, bárki szükségét láthatja, ugyan lassan már csirkét se senki, nemhogy bármi mást… Legalábbis Budapesten tuti nem. Pár évvel ezelőtt Makkával nem tudtuk, hogy sírjunk vagy nevessünk, amikor ráleltem, és fölolvastam neki – hogy másképp – a telefonba. Teknős [...]

Rossini pulykája

Kiindulópontunk ezúttal Rossini pulykája leend, ez az ízletes és fölöttébb illatos madár, amely a művészetek éteri világához több szálon is kapcsolódik. Készítéséhez mindenekelőtt leakasztjuk a falról Gainsborough, Fragonard, Maulbertsch, Watteau vagy más hasonló kaliberű művész néhány eredeti grafikáját, eladjuk őket, az árukon pedig szarvasgombát vásárolunk, ami az internet segítségével immár nálunk is megtehető. Választhatunk, persze, [...]

Picasso pulykája

Pablo Picasso: Étterem: pulyka szarvasgombával és borral, 1912

Jókai és a tengeripók puffancskák

Jókai egyébként egészen kifinomult ínyenc volt, de ma már ezt is kevesen tudják, hiszen a közhit szerint a magyar irodalom ínyencét Krúdy Gyulának hívták, ami mellesleg megint csak nem igaz. Összehasonlításul: Krúdy főtt marhahúsokról, sárgaborsó-főzelékekről és füstölt oldalasokról álomodott, Jókainál egy rendesebb ebéd teknősbékalevessel indul, arra sherryt isznak, aztán osztriga jön, majd tengeri rák és [...]

A mai (tegnapi) nap csúcspontja

Berda József: Húsleves dícsérete Ragyogj szemem, csordulj ki nyálam az örömtől:  az ízletes húslevest tálalják, íme, eléd.  Nézd csak, mily aranysárgán csillog, mily  orrcsiklandó szaga van! S az íze! A mennyei íz!  Abban van aztán a lélek! Ez kell neked igazán! –  Érzed-e, mondd, a velős csont, az illatos-ízes  zöldség, s a még fűszeresebb gyömbér [...]

Az epertől az osztrigáig

 Hamvas írásáról jutott eszembe a következő. Rokonok.  …vajon hallotta-e nyájas olvasónk valaha is háttérzeneként mondjuk a Tannhäusert? Merthogy annak borzasztó. De A nürnbergi mesterdalnokok se jobb, ha ugyanis nem rá figyelünk, akkor csak idegesítő zajfüggöny lesz belőle, míg viszont ha kellő elmélyedéssel hallgatjuk, akkor ez a mű csupa szellem, líra, derű és bölcsesség. Valójában persze [...]

Eper

Hamvas Béla: A JÓISTEN UZSONNÁJA Június a piros hónap. Mint ahogy a május a zöld, és az augusztus az aranysárga. Júniusban nyílik a pipacs. Piros Pünkösd, amikor a Szent szellem a földön piros lángnyelv alakjában megjelenik. A piros gyümölcs hónapja, cseresznye, meggy, eper, málna, ribizke. És amin nem lehet eléggé csodálkozni, ez nem a sóvár [...]

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.