Nessun dorma Michael Boltonnal

Senkisem alhat, senkisem alhat…. Szemedre sem jön álom Hideg szobádban árván császár leánya, a csillagokba nézel remélve, vágyva. Titkom nem tudja senki meg, nevem nem mondom senkinek, nem, nem, csak majd ha ajkam ajkadon, füledbe súgom ma hajnalon. S a csókom töri meg az áldott csendet, amíg ölellek. Sápadj el holdfény, távozzál nagy éjjel, mire [...]

Bobby McFerrin és a közönség

Bach-Gounod: Ave Maria, ”Swinging Bach 2000″ 

Szombat esti stílusgyakorlatok

Tegnap este kutakodtam még egy kicsit, nem is hiába. David Gilmour sokkal kellemesebb meglepetés, mint amilyen a Vámosi-féle, alább idézett emlék. Ízlésem szerint való. Gyorsan meg is hallgattam egymás után vagy háromszor. (Utána meg nézegettem még egy kis Frank Sinatrát, mert őt bármikor, bármilyen körülmények között nagyon szívesen, pláne ha már egyszer belebotlottam, szinte véletlenül – [...]

A magyar gyöngyhalász

Ha már crossover, legyen kövér! Évekig éltem tévedésben. Nem tudom szebben mondani, és hát ez is az igazság, teljes szívemből utáltam Bizet az A gyöngyhalászok című, kevésbé ismert operájának nagyon is jól ismert tenoráriáját (Je crois entendre encore), illetve csak hittem én, hogy azt. Megboldogult gyermekkoromban ugyanis unásig lehetet hallani Vámosi János – most már tudom, autentikusnak [...]

Crossover

Nem olyan rossz ez, mint ha Balázs Klári énekelné, messze nem, és eszemben sincs Lara Fabiant bántani, mert a maga műfajában igen érdemes művésznő, hangja is van, stílusa, kedves is… csak nem értem. Illetve azt értem, hogy ez az operairodalom egyik legmegindítóbb áriája, és hogy szívesen énekli bárki, akinek van egy kis szíve meg egy [...]

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.